Válasszuk az orrlégzést a szájlégzés helyett
A légvétel elsődleges szerepe, hogy a tüdőbe oxigénben gazdag levegő jusson, a kilégzéssel pedig eltávozzon a felesleges széndioxidot. Amíg a levegő eljut a gázcsere tényleges helyére, a tüdő mélyén elhelyezkedő léghólyagocskákig, több szűrőn megy keresztül. Anatómiai helyzeténél fogva a légutak kapuját, első védelmi vonalát az orr jelenti.
Közismert, hogy a belélegzett levegő nem steril, benne porszemcsék, pollenek és potenciális kórokozók találhatók. A káros anyagok egy részét az orrszőrzet szűri meg vagy az orrnyálkahártya által termelt váladékban esnek csapába. A passzív védelmet az immunrendszer aktívan is erősíti, ennek jelenlétét az orr és a melléküregek nyálkahártyájának felszínén egyaránt igazolták. A gazdag vérellátású nyálkahártyának köszönhetően az orrjártatokban áthaladó levegő párásodik, melegszik, hőmérséklete a tüdő hőmérsékletéhez közeledik. Tartós szájlégzéssel ezt a védelmi és akklimatizációs mechanizmust kapcsoljuk ki. (1.)
Az orr fontos élettani funkciója a szaglás. Bár a szaglórendszer nem a legfontosabb érzékszervünk és képessége számos állat mögött elmarad, mégis 10.000 különböző szagot tudunk felismerni és megkülönböztetni. (2.) A szaglómező az orrüreg legfelső részén foglal helyet, benne a szagmolekulák érzékelésére alkalmas érzékeny fogadóegységekkel (úgynevezett receptorokkal) és idegvégződésekkel. Innen az információ a szaglópálya mentén jut az agy megfelelő területeire. (3,4.) Bár az orron át belélegzett levegőnek is csak 15 %-a áramlik keresztül a szaglórégión, a szájlégzéssel még ezt is kikapcsoljuk. (5.) Kétségtelen, hogy az emberek számára a szaglás már nem a túlélés alapfeltétele, szándékosan mégsem érdemes lemondani róla. Hasznos és akár örömteli információkhoz nemcsak egy vasárnapi ebéd vagy éppen egy botanikus kertben tett séta során jutunk a szagérzékelés segítségével.
Nem mindig könnyű a dolgunk, ha a szájlégzés helyett az orrlégzést szeretnénk választani. Napközben a rossz berögződés, nagyobb megerőltetés vagy orrdugulás miatt vesszük a szánkon keresztül a levegőt, éjjel azonban akár testünk helyzete is szájlégzést eredményezhet. Az alvás közbeni szájlégzés garatszűkülethez, horkoláshoz, alvási apnoe kialakulásához, gyakoribb ébredésekhez, végül kialvatlansághoz vezethet. (6.)
Ha az éjszakai szájlégzés kialakulását orrdugulás okozza, a legfontosabb ennek megszüntetése. Amennyiben alvás közben a szájlégzést nem a légutak eltérése váltja ki, gondoljunk arra, hogy a rosszul megválasztott fekvő testhelyzet is állhat a háttérben. A probléma általában megfelelő párnával, matraccal, esetleg speciális háttámlával orvosolható. Nehezen befolyásolható esetben, átjárható felső légutak esetén a szájtapasz alkalmazása jelenthet megoldást. (7,8.)
A szájlégzésről történő leszoktatásra és orrlégzés kialakítására már gyermekkorban érdemes odafigyelni, amikor az arcizomzat elég erőssé válik ahhoz, hogy a gyermek a száját csukva tartsa. A tartósan fennálló szájlégzés nem megfelelő arcfejlődéshez, nyitott harapáshoz, beszédproblémákhoz vezethet. (11.)
Az orrlégzés számos előnye alapján úgy vélhetjük, az orron keresztül légző sportolók nagyobb teljesítményre képesek, mint a szájon át légzők. Természetesen vannak sportágak, ahol az orrlégzés nehezen elképzelhető, ilyen például az úszás vagy a búvárkodás. Az orrlégzés és szájlégzés során mérhető paraméterek alapján úgy tűnik, a sportolás során kisebb az orrlégzés előnye, mint az élet más területein.
Amerikai kutatók anaerob sporttevékenység közben mérték az egészséges önkéntesek értékeit és azt tapasztalták, hogy az orrlégzés mellett csökkent a fokozott légvétel (hiperventilláció), ugyanakkor a pulzusszám magasabbra emelkedett, mint a szájlégzés során. A kutatók az eredmények alapján úgy vélik, mindkét légzési formának vannak előnyei, így az anaerob tevékenység során a sportoló preferenciája döntse el, melyiket választja. (9.) Hasonló eredményre jutottak a kutatók az izmok terhelési próbája során és szabadidős futók vizsgálata közben is. (1,10.)
Bár a vizsgálatok alapján a fokozott fizikai megterhelés, például sporttevékenység során nem mutatható ki az orrlégzés határozott előnye, az élet számos más területén érdemes kihasználni azokat. Az első védelmi vonal szűrő, melegítő és párásító funkcióját, valamint a szagérzékelést az orrlégzés tudja biztosítani és nagyban hozzájárul a pihentető alváshoz is.
A beteggel, laikus fogyasztóval történő egyeztetést követően az Egészségügyi Szakember hozza meg a megfelelő kezelésről a döntést.
NPS-HU-00119
Lezárás dátuma: 2025. február 24.
Irodalom:
1./ F. Lörinczi et al: Nose vs. mouth breathing– acute effect of different breathing regimens on muscular endurance (BMC Sports Science, Medicine and Rehabilitation (2024) 16:42)
2./ S. Oiseth: Olfaktorisches System: Anatomischer Aufbau (www.lecturio.de/artikel/medizin/ olfaktorisches-system-anatomischer-aufbau/)
3./ J. Pinto: Olfaction (Proc Am Thorac Soc Vol 8. pp 46–52, 2011)
4./ Benjamin Branigan et al: Physiology, Olfactory (www.ncbi.nlm.nih.gov/books/ NBK542239/)
5./ C. Li et al: Nasal Structural and Aerodynamic Features That May Benefit Normal Olfactory Sensitivity (Chemical Senses, 2018, Vol 43, 229–237)
6./ M. Fitzpatrick et al: Effect of nasal or oral breathing route on upper airway resistance during sleep (Eur Respir J 2003; 22: 827–832)
7./ Is Sleeping With Your Mouth Open Bad? (https://www.sleepfoundation.org/snoring/sleeping-with-mouth-open)
8./ What to Know About Mouth Breathing While Sleeping (https://www.ncoa.org/adviser/sleep/mouth-breathing-and-sleep)
9./ C. Recinto et al: Effects of Nasal or Oral Breathing on Anaerobic Power Output and Metabolic Responses (Int J Exerc Sci 10(4): 506-514, 2017)
10./ G. Dallam et al: Effect of Nasal Versus Oral Breathing on Vo2max and Physiological Economy in Recreational Runners Following an Extended Period Spent Using Nasally Restricted Breathing (IJKSS 6(2):22-29)
11./ https://www.egeszsegvonal.gov.hu/g-gy/1147-gyermekkori-problemak-i-szajlegzes-ujjszopas-cumizas.html