Az orrnyálkahártya gyulladásának lehetséges okai

Az orrnyálkahártya gyulladása, a rhinitis a leggyakoribb megbetegedések közé tartozik. A gyakoriságot feltáró nemzeti és nemzetközi vizsgálatok eredményei mutatnak ugyan némi eltérést, de általánosságban megállapítható, hogy a felnőtt lakosság harmadánál jelentkeznek rendszeresen rhinitisre utaló tünetek. A serdülőknél a panaszok valamivel ritkábban fordulnak elő, a kórkép gyakorisága azonban az utóbbi években növekedést mutat. (1,2,3.) Az alapján, hogy az év melyik időszában lépnek fel a tünetek, a rhinitis oka még nem ítélhető meg. Az eltérő kóreredet ráadásul különböző megelőzési és kezelési stratégiát is jelenthet, ezért érdemes megismerkedni rhinitis gyakoribb kórformáival. 

A fertőzéses eredetű rhinitis a leggyakrabban a garat gyulladásával, ritkábban a melléküregek érintettségével jár együtt. Kórokozói a legtöbbször vírusok. A bakteriális eredet a felnőttek 5-15 %-ában fordul elő, gyermekek között azonban akár minden harmadik esetben is valamelyik baktérium lehet a kórokozó. (4.) Az orr és a garat vírusos gyulladása általában tüneti kezelés mellett egy hét alatt elmúlik. Amennyiben a folyamat ráterjed az arcüregre, a gyógyulás elhúzódik. A baktériumok kóroki szerepét támasztja alá, ha az orrváladék gennyesé válik, az orrdugulás tartósan fennáll, az arcüreg területén fájdalom és nyomásérzékenység alakul ki, a szagérzés csökken és magas láz lép fel. (4.) Ha arcüreggyulladásra gyanakszunk, mielőbb keressük fel orvosunkat, aki a tüneti kezelés mellé oki terápiát fog javasolni. (4,5,6.) 

Az allergiás rhinitis szintén a rendkívül gyakori megbetegedések közé tartozik, a vizsgálatok szerint világviszonylatban 400 millió embert érint. Az esetek 80 %-ában már 20 éves kor alatt megjelennek a panaszok, melyek a 20-40 éves kor között a legkifejezettebbek, ezután fokozatosan csökkennek. (7.) A tavasztól őszig tartó pollenidőszakban fellépő allergiát szezonálisnak nevezzük, ha viszont a tünetek egész évben, évszaktól függetlenül fennállnak, perenniális allergiáról beszélünk. A felnőtt betegek 20 %-ának szezonális, 40 %-ának perenniális allergiája van, az érintettek 40 %-ában pedig mindkét forma igazolható. Gyermekkorban a szezonális allergia előfordulása gyakoribb, mint a perenniális allergia. A Nemzetközi Gyermekkori Asthma és Allergia Tanulmány (ISAAC) megállapításai szerint a 13-14 éves korosztályban minden hatodik gyermeknél megjelenik az allergiához kapcsolódó, orrnyálkahártyára és a szem kötőhártyájára lokalizálódó gyulladás. (8, 12.) 

A megfázásos és allergiás eredet mellett a rhinitisek harmadik nagy csoportját az úgynevezett nem allergiás rhinitisek (NAR, vazomotoros rhinitis) jelentik. A tünetek hátterében az áll, hogy az orrban lévő erek változatos provokáló tényezők hatására kitágulnak és folyadékkal töltik meg az orrnyálkahártyát. A kiváltó okok között az irritáló anyagokat, az időjárás változását, a hormonális tényezőket (menstruáció, fogamzásgátlók szedése, terhesség, pajzsmirigyzavarok) és egyes ételek, italok hatását lehet megemlíteni. 

Külön kategóriát képez a rhinitisek csoportjában a gyógyszerek által kiváltott kórkép, a rhinitis medicamentosa. Az elnevezés azt sugallja, hogy különféle terápiák orrnyálkahártyát érintő mellékhatásáról van szó. Valójában az állapotot mi magunk idézzük elő az orrcseppek és orrpray-k túlzott használatával. Míg az érösszehúzódást kiváltó lokális készítmények rövidtávon nagyon hasznosak a panaszok mérséklésében, túlzott használatuk a nyálkahártya károsodását idézheti elő. Az ilyen orrcseppek és orrpray-k javasolt alkalmazási ideje a bennük lévő hatóanyagok mennyiségétől függ, de általában 7-10 nap. Ezt mindenképpen tartsuk be, hogy elkerülhessük a rhinitis medicamentosa kialakulását. 

Mint a leírásból kitűnik, a rhinitis okai szerteágazóak. A rhinitisek eltérő formái más és más módon előzhetők meg és a kezelés során is vannak különbségek. A téma fontossága miatt a megelőzés és kezelés részleteivel külön összeállítás foglalkozik.  

A beteggel, laikus fogyasztóval történő egyeztetést követően az Egészségügyi Szakember hozza meg a megfelelő kezelésről a döntést. 

NPS-HU-00117 
Lezárás dátuma: 2025. február 24. 

Irodalom: 

1./ M. Savouré et al: Worldwide prevalence of rhinitis in adults: A review of definitions and temporal evolution (Clin Transl Allergy, 2022;e12130.) 

2./ K. Avdeeva et al: The prevalence of non-allergic rhinitis phenotypes in the general population: A cross-sectional study (Allergy, 2022;77:2163–2174.) 

3./ M. Urrutia-Pereira et al: Prevalence of rhinitis and associated factors in adolescents and adults: a Global Asthma Network study (Rev Paul Pediatr. 2023;41:e2021400) 

4./ M. Thomas et al: Upper Respiratory Tract Infection (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/ books/NBK532961/) 

5./ S. Grief: Upper Respiratory Infections (Prim Care Clin Office Pract 40 (2013) 757–770) 

6./ R. Acosta: Rhinosinusitis (https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC7170201/) 

7./ S. Husna: Allergic Rhinitis: A Clinical and Pathophysiological Overview (Frontiers in Medicine April 2022 | Volume 9) 

8./ S. Akhouri et al: Allergic Rhinitis (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK538186/) 

9./ P. Leader et al: Vasomotor Rhinitis (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK547704/) 

10./ https://egeszsegvonal.gov.hu/v-w/1405-vazomotoros-natha.html#a_vazomotoros _ntha_ kialakulsnak_okai 

11./ N. Wahidab et al: Rhinitis Medicamentosa (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/ NBK538318/) 

12./ https://semmelweis.hu/gytk/files/2015/02/TabiTamas2015febr07.pdf