A rhinitis megelőzése és kezelési lehetőségei

Az orrnyálkahártya-gyulladás, vagyis a rhinitis kialakulásához különféle okok vezethetnek, így a megelőzés is különböző stratégiákat igényel. A fertőzéses eredetű, általában vírusok által kiváltott, orra és garatra terjedő felső légúti hurut (nazofaringitisz) kialakulását a legkönnyebben úgy kerülhetjük el, ha a járványos időszakban kerüljük a zsúfoltságot, amennyiben pedig elkerülhetetlen, hogy tömegközlekedési eszközön utazzunk, vagy például egészségügyi intézménybe kell látogatnunk, használjunk jó minőségű arcmaszkot. Ha mégis kialakultak a náthás tünetek, legyünk tekintettel családtagjainkra és munkatársainkra. Lehetőség szerint válasszuk a home office-t és ne ekkor induljunk családlátogatásra idős rokonainkhoz vagy pici gyermekekhez. (1.) 

Az inhalálás, a garatfertőtlenítő és hurutoldó gyógyszerek alkalmazása mellett a folyamat általában megoldódik. Amennyiben a rhinitis az orrmelléküregekre, általában arcüregre terjed, kialakul az arcüreggyulladás. Itt a kórokozó gyakran baktérium, ezért a tüneti kezelés mellett mindenképpen orvosi vizsgálatra és ellátásra van szükség. (2.) 

Akiknél szezonális allergia váltja ki a rhinitist, általában a tavasztól őszig tartó időszakban panaszkodtak orrfolyástól, szemkönnyezésről. A hazánkban előforduló fák és virágok pollenjei közül legalább 25-30 felelős az időszakosan fellépő tünetekért. Elsőként a mogyoró, az éger és a kőris virágpora kerül a levegőbe, majd a tiszafa, a fűzfa, a juhar, a nyárfa és a szilfa pollenje. Az „első számú közellenség” a nyár végén virágzó parlagfű, amit gyakran tévesen vadkendernek is neveznek.  

A klíma melegedése az allergiára hajlamos egyének számára fokozott terhelést jelent. Amennyiben a tél enyhe, már január végén szezonális allergének kerülhetnek a levegőbe. A tartósan meleg időjárás miatt a vadon élő és termesztett növények új fajai jelenhetnek meg a mi égövünkön is. A meleg és száraz városi levegő sok helyen nem teszi lehetővé azt, hogy a települések parkjaiba őshonos növényeket ültessenek. Szárazságtűrő, tájidegen fajok jelenhetnek meg, új típusú pollennel árasztva el az amúgy is száraz nyári levegőt. 

A szezonális allergia elleni védekezés első lépésben komoly összefogást igényel. Ahol lehet, irtsuk ki a gazdasági értékkel amúgy sem rendelkező parlagfüvet. A számos fafajjal ilyen akcióra természetesen nincs lehetőség, ebben az esetben az egyéni védekezés kerül előtérbe. Fontos ismerni, mely növények virágporára reagálunk allergiás reakcióval. Ilyenkor kerüljük a kirándulást, a kerti munkát, mossunk gyakran ruhát és hajat. Az allergiás tünetek kivédésére szolgáló gyógyszerek akkor a leghatékonyabbak, ha már tünetek megjelenése előtt elkezdjük szedni azokat. Figyeljük az ÁNTSZ pollennaptárát és konzultáljunk orvosunkkal. (3,4.) 

Az egész évben jelen lévő, de a téli időszakban súlyosabb tüneteket produkáló perenniális allergia esetén a megelőzés terén valamivel könnyebb a dolgunk. Szintén fontos annak kiderítése, hogy állatszőr, átázott falon vagy akár egy virágcserépben megjelenő penészgomba vagy poratka felelős a tünetekért. A kiváltó tényezők eliminálása, a rendszeres szellőztetés gyakran elegendő a tünetek csökkentésére. A nagy betegszámon folytatott felmérések azt mutatták, hogy a perenniális allergiában szenvedő betegek 40 %-a egyes szezonális allergénekre is tünetekkel reagál. Ilyenkor a két védekezési stratégiát együtt kell alkalmazni. (5,8.) 

A nem allergiás rhinitis (vazomotoros rhinitis) okai szerteágazóak lehetnek. Elsősorban maguk az érintettek tudják kideríteni, hogy a rhinitises tünetekért valamilyen légúti irritáló anyag, az időjárás változása, vagy ételek, italok a felelősek. Amennyiben hormonális tényezőkre gyanakszunk, a menstruáció meglétének, vagy a fogamzásgátlók szedésének felismerése nem jelenthet kihívást, a pajzsmirigy működésének zavarait azonban orvosunk tudja igazolni. 

Előfordul, hogy a rhinitis oka nem deríthető ki, és az sem ritka, hogy pontosan ismerjük, melyik fa pollenszórásánák idején lépnek fel tüneteink, de képtelenek vagyunk megelőzni a rhinitis kialakulását. Ilyenkor nagy segítséget jelentenek az orrban helyileg alkalmazható vénymentes készítmények, az orrspray-k és az orrcseppek.  

A rhinitisben helyileg alkalmazható szerek használata előtt olvassuk el a betegtájékoztatót. A készítmények zömét nem lehet heteken át folyamatosan alkalmazni. A hatóanyag dózisától függően a javasolt használati idő általában 7-10 nap. A helytelen és túlzott használattal mi magunk is rhinitist idézünk elő. Ez a kórkép a rhinitis medicamentosa. Természetesen ilyenkor hagyjuk abba a kiváltó okként szolgáló orrcsepp alkalmazását és keressük fel orvosunkat. A felépülés gyakran hosszabb ideig tart és általában vényköteles gyógyszerek alkalmazást igényli. (7.) A megelőzés épp a rhinitis medicamentosa esetén a legkönnyebb. Ne mulasszuk el ezt a lehetőséget. Mindössze a betegtájékoztatóban megfogalmazott adagolást kell pontosan betartani. 

A beteggel, laikus fogyasztóval történő egyeztetést követően az Egészségügyi Szakember hozza meg a megfelelő kezelésről a döntést. 

NPS-HU-00118
Lezárás dátuma: 2025. február 24. 

Irodalom: 

1./ Sore Throat (Pharyngitis) (https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/8274-sore-throat-pharyngitis) 

2./ R. Acosta: Rhinosinusitis (https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC7170201/) 

3./ https://www.agraroldal.hu/pollen-naptar.html#google_vignette 

4./ https://efop180.antsz.hu/polleninformaciok 

5./ S. Akhouri et al: Allergic Rhinitis (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK538186/) 

6./ https://ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis&action=show_details&item=18787 

7./ N. Wahidab et al: Rhinitis Medicamentosa (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/ NBK538318/) 

8./ https://semmelweis.hu/gytk/files/2015/02/TabiTamas2015febr07.pdf