Mit kell tudni a szezonális pollenallergiáról?

A pollen a virágos növények hímivarú szaporítóanyaga. A szemcsék mérete általában 2,5-10 mikron közé esik, tehát nem nagyobbak, mint a milliméter századrésze, együtt azonban összehangolt támadásra képesek. 01 Amennyiben egy köbméter levegő pollentartalma 30 szemcse alatt marad, a koncentráció alacsony, 31-50 között mérsékelt, ha pedig ezt meghaladja, már magas értékről beszélünk. Egyes növények esetén a határértékek szigorúbbak, mert kisebb koncentráció is tüneteket produkálhat. 02

Immunrendszerünk feladata a szervezet integritásának védelme és a legtöbb esetben a bonyolult rendszer ennek maradéktalanul eleget is tesz. Előfordul azonban, hogy az immunrendszer bizonyos hatásokra túlzott reakcióval válaszol. Ez történik az allergénekkel történő találkozás esetén is. Míg a kórokozók támadásakor az immunsejtek által termelt immunglobulinok (IgG, IgM, és IgA) a kórokozók támadása ellen lépnek fel, az allergének ezektől eltérő „ellenanyagok”, úgynevezett IgE típusú immunglobulinok termelődését indítják el. A kellemetlen, sokszor veszélyes allergiás tünetek megjelenését az IgE fogja elindítani.

Az allergia kialakulása két lépcsőben zajlik. Az első találkozás jelenti a szervezet érzékenyítését, a szenzibilizációt. Megindul az IgE képződése, majd az immunglobulinok a véráram útján eljutnak a test különböző szöveteibe, és hozzákapcsolódnak az itt található hízósejtekhez. A hízósejtek elsősorban a külső környezettel érintkező szövetekben, például a bőrben, a légzőrendszerben és az emésztőrendszerben találhatóak meg nagy számban, ezért az allergiás reakció is ezeken az anatómiai területeken lesz a legkifejezettebb. Az allergénnel történő újabb találkozás során az allergén az IgE közvetítésével ezekre a hízósejtekre képes hatást gyakorolni. A hízósejtek biológiai hatású anyagokat tartalmaznak, melyek az allergénnel történő találkozás következtében kiáramlanak a sejtből. Ezek a biológiailag aktív anyagok – melyek közül a legismertebb a hisztamin – váltják ki az allergiás tüneteket. 03 04

Magyarországon a szezonális allergia nem egyetlen időszakot jelent, hanem egy éven belül három hullámban jelentkezik. Akik csak egy-egy növény pollenjére allergiásak, az adott időszakban észlelnek ennek megfelelő tüneteket. Az első a tavaszi pollenszezon, mely általában februártól májusig tart. Ekkor – időrendi sorrendben – az alábbi fák és cserjék virágpora kerül a levegőbe: mogyoró, éger, nyár, fűz, nyír, tölgy, kőris és a platán. A következő a késő tavaszi és kora nyári pollenszezon, áprilistól július közepéig tart. Jellemző allergizáló növényei a fűfélék, a csalánfélék, az útifű és a vadsóska. Ez az időszak adta a pollenallergia hétköznapi elnevezését, a szakemberek által is elfogadott szénanátha diagnózist. A tünetekért azonban – mint látjuk – sok más növény pollenje is felelőssé tehető. A harmadik szezon, a nyár végi-őszi pollenszórás időszaka július közepétől októberig tart. A panaszokért elsősorban az alábbi gyomnövények a felelősek: parlagfű, fekete üröm, libatopfélék és a disznóparéjfélék. Ezek közül a legagresszívebb az 1990-es években ugrásszerűen elszaporodó parlagfű. 04

A hazai felmérés eredményei aggasztóak. A kutatók megállapítása szerint a parlagfű-allergia okozta szénanátha és asztma ma Magyarországon 22%-os előfordulást mutató népbetegség. A betegek 40%-ának a tünetei több mint 5 éve fennállnak. A parlagfű-allergiások 18,3%-a asztmás. Tüneteik enyhítésére ráadásul az érintettek 24%-a nem használt semmilyen gyógyszert, vagy gyógyhatású készítményt, harmaduk még sohasem jelent meg allergiás panaszok miatt orvosi vizsgálaton. 05

A prognózisok szerint a parlagfű-helyzet a következő évtizedekben sem fog javulni. Az észak-amerikai eredetű invazív gyomnövény állománya a 2010-2030. között várható elterjedéshez képest 2050-2070-ig Európa további területein fog stabil állományt kialakítani. 06

A klímaváltozás, a hőmérséklet emelkedése amellett, hogy újabb növények térnyerésének kedvez, a pollenszórás idejét is kitolja. A levegőszennyezés tovább súlyosbítja az allergiás betegek tüneteit. A két tényező együttesen fellépő hatása miatt a nápolyi egyetem kutatói már fel is tették a kérdést: Valóban szezonális a pollenallergia? 01 Dél-Itáliában valószínűleg egyre kevésbé. Enyhe tél esetén hazánkban is előfordul, hogy a megszokottnál korábban megindul a fák pollenszórása. A pontos helyzetről az NNGYK pollenjelentése alapján tájékozódhatunk. 07

A pollenallergia jellegzetes tüneteit sajnos minden érintett ismeri. Az orrnyálkahártya gyulladása miatt orrdugulás, vízszerű orrfolyás, tüsszögés, orrviszketés és gátolt orrlégzés alakul ki. Az allergia a szemünket sem kíméli, szemhéjduzzanatot, könnyezést, szemviszketést, fényérzékenységet eredményez. Súlyosabb esetben, a hörgők érintettsége esetén asztmás tünetek lépnek fel. A ki- és belégzés nehezítetté válik, a kilégzés megnyúlik, mellkasi sípolás jelentkezik. A lokális tünetekhez általános tünetek is társulhatnak, ilyenek az ingerlékenység, a fáradékonyság, a levertség, az étvágytalanság, a fejfájás és az alvászavar, mely a betegeket a mindennapi teendői ellátásában is korlátozhatja. 04 08

A panaszok és tünetek megelőzése és kezelése néha nem egyszerű. Az ezzel kapcsolatos tanácsokat a következő összeállítás foglalja össze.

A beteggel, laikus fogyasztóval történő egyeztetést követően az Egészségügyi Szakember hozza meg a megfelelő kezelésről a döntést.

NPS-HU-00121

Lezárás dátuma: 2025. március 31.

Irodalom: