A különféle növények virágpora, a pollen kora tavasztól őszig lehet jelen a környezetünkben, megnehezítve az allergiások mindennapjait. Februártól májusig a fák, áprilistól július közepéig elsősorban a fűfélék, a nyár végétől pedig a gyomnövények pollenje kerül a levegőbe. 01 A megelőzés annál hatékonyabb, minél korábban kezdjük el, érdemes tehát kideríteni, mely növények pollenjére reagálunk allergiás reakcióval.
Vannak olyan védekezési módszerek, melyeket akár egész évben alkalmazhatunk, míg másokat a tünetek várható megjelenése előtt kell bevetni. Ugyanúgy, ahogy az NNGYK publikálja a pollenszórás adatait 02 , mi is készíthetünk saját „pollennaptárat.”
Az általános védekezési módszerekhez tartozik a környezetünk pollenterhelésének csökkentése. Aki kertes házzal rendelkezik, érdemes díszfának vagy termőfának rovarbeporzású fajokat választani a széllel történő beporzásúak helyett. Gondoskodjunk a lakások és a járművek klímaberendezéseinek rendszeres tisztításáról, szükség esetén cseréjéről. Az autók pollenfiltere alkalmas a 0,7-74 mikron nagyságú szennyeződések kiszűrésére, függetlenül attól, hogy az pollentől származik vagy a környezetszennyezésből ered. 03 Ebbe a mérettartományba lényegében az összes virágpor beletartozik. A szűrés természetesen csak zárt autóablakok mellett hatékony. Az autók beltéri szűrése azért is kiemelt jelentőségű, mert vannak vizsgálatok, melyek szerint a közlekedési balesetek 7 %-áért azt allergiára adott válaszreakció, például a behunyt szemmel történő tüsszentés tehető a felelőssé. 03
Allergiát kiváltó virágporunk szórása esetén lehetőleg kerüljük a szabadtéri munkavégzést, sportolást, mossunk rendszeresen ruhát, ágyneműt és hajat. Orrunkat és szánkat érdemes a szabadban jó minőségű maszkkal eltakarni. Ezt az egyszerű módszert a szakemberek a modern, gyógyszeres megelőzési lehetőségek mellett is az erősen ajánlott kategóriába sorolják. 03
A pollenallergiában szenvedő betegek gyógyszeres terápiáját orvossal kell megbeszélni és célszerű az allergiát kiváltó növény virágzása előtt legalább 2 héttel megkezdeni. A kezelés célja a tünetek mérséklése, illetve megszüntetése, a gyulladásos folyamat csökkentése, a klinikai tünetek kiújulásának megelőzése, a társbetegségek – különösen az asztma – megelőzése, mindezek révén pedig a beteg életminőségének javítása. 04 Pollenallergiában alkalmazhatunk szájon át szedett készítményeket és helyi hatású szereket.
Az allergiás reakció során felszabaduló hisztamin kulcsszerepet játszik a tünetek kialakulásában. Elsősorban a hisztamin felelős a hörgőszűkület és az értágulat kialakulásáért. 05 Ez magyarázza, hogy az antihisztamin hatású gyógyszerek a kezelés és megelőzés alapkészítményei. Az antihisztaminok két fő csoportba sorolhatók: A régebbi, úgynevezett első generációs szerek az allergia elleni hatások mellett álmosító, szorongásoldó és étvágyfokozó hatással is rendelkezhetnek. Nem kívánt hatásaik miatt az allergia kezelésében visszaszorulóban vannak. A modern, második és magasabb generációs szerek kifejezetten az allergiás tünetek mérséklésére alkalmasak, gyakorlatilag nincs álmosító hatásuk. Az egyes hatóanyagok mutatnak különbségeket; kiválasztásuknál nincs követendő szempont, az egyéni igények alapján történik. Amennyiben az egyik hatóanyag mellett nem tapasztalható változás, érdemes kipróbálni másikat. 06
A szájon át adható szerek mellett a tünetek enyhítésére helyileg, szemcsepp, orrcsepp, orrspray formájában is alkalmazhatunk gyógyszereket. Antihisztaminok orrba juttatott (nazális) formában is rendelkezésre állnak. A szteroidot tartalmazó orrspray-k szintén alapvető készítmények az allergia kezelésére. Helyileg hatnak az orrnyálkahártya allergiás gyulladására, azonban kizárólag orvosi javaslatra alkalmazhatók. 07 A vénymentes készítmények gyakori hatóanyagai a nyálkahártyán kialakuló értágulatot ellensúlyozó oximetazolin, illetve a xylometazolin. Gyorsan enyhítik az orrdugulást. A mellékhatások minimalizálása érdekében itt is fontos a kezelési időtartammal kapcsolatos korlátozások betartása. Akiknél az allergiás időszak hosszabb ideig tart, olyan egyszerű módszer, mint az orrjáratok sós vízzel történő átöblítése javasolt a tünetek csökkentésére. 03 09
Az összeállításban döntően a vénymentesen elérhető terápiás megoldások kerültek bemutatásra. Amennyiben panaszai nem szűnnek, konzultáljon orvosával.
A beteggel, laikus fogyasztóval történő egyeztetést követően az Egészségügyi Szakember hozza meg a megfelelő kezelésről a döntést.
NPS-HU-00122
Lezárás dátuma: 2025. március 31.
K. Bergmann et al: Nonpharmacological measures to prevent allergic symptoms in pollen allergy: A critical review (Allergologie select, Vol. 5/2021 (349-360))
Pollenallergia (https://www.egeszsegvonal.gov.hu/p-q/1741-pollenallergia.html)
S. Linton: Evidence-based use of antihistamines for treatment of allergic conditions (Ann AllergyAsthmaImmunol131(2023)412−420)
Antihisztaminok (https://egeszsegvonal.gov.hu/a-a/559-antihisztaminok.html)
K. Helga és mtsai: A 2019. évi ARIA kezelési irányelvek magyar adaptációja és a hazai alkalmazás lehetőségei allergiás rhinitisben (Orvosi Hetilap, 161. évfolyam, 49. szám, 2059-2071.)
K. Head et al: Saline irrigation for allergic rhinitis (Cochrane Database of Systematic Reviews 2018, Issue 6. Art. No.: CD012597.)