A hurutoldás gyógyszeres lehetőségei felnőttek és gyermekek számára

A woman preparing to take her daily medication

A hurutoldó gyógyszerek hatásának megértéséhez érdemes megismerkedni az alsó légúti nyálkahártya felépítésével és működésével. Egy rövid anatómiai-élettani bevezető nélkül a legtöbb olvasó számára semmitmondóak lennének az olyan fontos kifejezések, mint a gyógyszerek mukolítikus, szekretolítikus vagy szekretomotoros hatása. Pedig ennek köszönhető, hogy a vénymentesen elérhető hurutoldó készítmények önállóan, vagy az orvos által javasolt gyógyszerekkel együtt elősegítik a tüdő öntisztulását és a fertőzések leküzdését.

A gázcsere mellett a légutak fontos védelmi szerepet is betöltenek. A hörgők belsejét olyan sejtek alkotják, melyek felszínét úgy borítják a csillók, mint fejünket a haj. Minden csillós hámsejt átlagosan 200 ilyen csillószőrrel rendelkezik. A csillószőrös hámsejtek között nyáktermelő sejtek helyezkednek el. A sejtek által termelt a nyákrétegben esnek csapdába a légutakba került testidegen anyagok, a por- és koromszemcsék, a pollenek, illetve a baktériumok és a vírusok. A légáramlat és a csillószőrök mozgása fokozatosan a külvilág felé továbbítja az idegen anyagokat, megvédve ezzel az alsóbb légutakat. Mivel a nyák orvosi elnevezése mukusz, a csillószőröké pedig cilia, a folyamat a mukociliáris tisztulás (mukociliáris klírensz) nevet kapta. 01 02 03

Légúti gyulladás esetén a váladék besűrűsödik, a tapadós nyák szinte blokkolja csillószőrök mozgását. A tüdő természetes öntisztulása, a mukociliáris klírensz gátlódik, ennek javítására külső segítséget kell igénybe venni. A hurutoldó gyógyszerek, az ambroxol, az acetilcisztein és a karbocisztein összetett hatással rendelkeznek. A sűrű nyák, a mukusz oldását, lízisét idézik elő, ez jelenti a gyógyszerek mukolítikus hatását. A sűrű nyák helyett elősegítik a hígabb váladék, orvosi kifejezéssel a szekrétum képződését, ez a készítmények szekretolítikus hatása. Javul a csillószőrök mozgása, vagyis a motoros funkciója is, ennek következtében gyorsul a váladék kiürülésének sebessége és hatékonysága. Ez a hurutoldók harmadik fontos tulajdonsága, a szekretomotoros hatás. 05 06 07 A hörgőrendszer mukociliáris tisztító mechanizmusának fenntartása azért is fontos, mert a legalsó légutak felszínét már nem borítják csillós hámsejtek. Amennyiben az öntisztulás nem kellően hatékony, a kórokozók és szennyeződések eljuthatnak a léghólyagocskákig, ami tovább terheli a fertőzés által igénybe vett immunrendszert. Amennyiben a károsító tényezők hatása tartósan felülmúlja a mukociliáris tisztító rendszer kapacitását, a tüdő károsodása jöhet létre. 03 04 Így alakul ki krónikus hörghurut és tüdőtágulat a dohányosokban és a tartós porártalomnak kitett egyéneken.

Az ambroxol a magzatok és a felnőttek tüdejében serkenti egy fontos védőanyag, a szörfaktáns képződését és felszabadulását, ily módon biztosítva a tüdőszövet stabilitását, lehetővé téve a kis hörgőcskék és a léghólyagocskák megfelelő tisztulását, végül pedig serkentve a légzőmechanizmusokat és elősegítve a gázcserét.

A hasonlóságok mellett a nyákoldó gyógyszerek hatása között észlelhetünk különbségeket, amit a terápia megválasztásánál érdemes figyelembe venni. Panaszai, állapota és az együttesen alkalmazott gyógyszerek figyelembevételével bárki eldöntheti, hogy valamilyen hagyományos népi praktikát alkalmaz vagy vénymentesen elérhető gyógyszert választ légúti tüneteinek kezelésére. A betegség ideje alatt ne feledkezzünk meg a bőséges folyadékfogyasztásról. Akár lázzal, akár lázmentesen vészelünk át egy légúti hurutot, a szervezet megfelelő hidratálása könnyíti a köhögést és elősegíti a gyógyszerek nyákoldó hatását.

A beteggel, laikus fogyasztóval történő egyeztetést követően az Egészségügyi Szakember hozza meg a megfelelő kezelésről a döntést.

NPS-HU-00116
Lezárás dátuma: 2025. február 4.


Irodalom:

  1. Back to contents.

    X. Bustamante-Marin et al: Cilia and Mucociliary Clearance (Cold Spring Harb Perspect Biol 2017;9:a028241)

  2. Back to contents.

    J. Uzeloto et al: Mucociliary Clearance of Different Respiratory Conditions: A Clinical Study (Int Arch Otorhinolaryngol 2021;25(1):e35–e40.)

  3. Back to contents.

    Y. Khan et al: Histology, Lung (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK534789/)

  4. Back to contents.

    J. Widdicombe et al: Airway Gland Structure and Function (Physiol Rev 95: 1241–1319, 2015)

  5. Back to contents.

    F. Scaglione-O. Petrini: Mucoactive Agents in the Therapy of Upper Respiratory Airways Infections: Fair to Describe Them Just as Mucoactive? (Clinical Medicine Insights: Ear, Nose and Throat Volume 12: 1–9)

  6. Back to contents.

    M. Tenório et al: N-Acetylcysteine (NAC): Impacts on Human Health (Antioxidants 2021, 10, 967.)

  7. Back to contents.

    E. Pace et al: Clinical Efficacy of Carbocysteine in COPD: Beyond the Mucolytic Action (Pharmaceutics 2022, 14, 1261.)