Lázcsillapítás a különböző életkorokban
Bármely életkorban jelenik még, érdemes a lázra úgy tekinteni, mint a szervezet természetes és hasznos védekezőreakciójára: a magas hőmérséklet hatékonyan segít elpusztítani a kórokozókat vagy hátráltatni azok szaporodását. Éppen ezért csak akkor szükséges csillapítani, ha a láz rossz közérzettel jár együtt. Krónikus alapbetegségben, fokozott kockázatú betegségben szenvedőknél a lázas megbetegedés azonban nagy körültekintést igényel. Ide tartoznak az egyes anyagcserezavarok, idegrendszeri betegségek, tüdő-, szív- vagy egyéb krónikus betegségek. Szerencsére a lázcsillapítás a legtöbb esetben otthoni körülmények között is hatékonyan és biztonságosan kivitelezhető, amelyhez minden esetben figyelembe kell venni a különböző életkori sajátosságokat is. 01 02
Mit nevezünk láznak?
A normál testhőmérséklet minden életkorban 36-37 °C fok közötti tartományban helyezkedik el. Lázról 38 °C fok felett, magas lázról pedig a 39°C fokon túl beszélhetünk. A láz nem önálló betegség, minden esetben valaminek – a leggyakrabban vírusos vagy bakteriális fertőzésnek – a tünete. Általában jól felismerhető már a lázmérés előtt is: hidegrázással, bőrpírral, izzadással, bágyadtsággal és szapora pulzussal jár együtt. Gyakori, hogy naponta egyszer megy fel, majd rendeződik, de előfordul az is, hogy váltakozik és nem tér vissza a normál tartományba. 01 02
A legkisebbek igénylik a legnagyobb figyelmet
Az újszülöttek életük első hónapjaiban csak nagyon ritkán lázasodnak be. Négy hetes korukig a legtöbbször az immunrendszer éretlensége, vagy a szülés során bekövetkezett fertőzések okozhatnak náluk testhőemelkedést. A három hónapos kor alatt előforduló lázat és hőemelkedést azonban kiemelt figyelemmel kell kezelni: minden esetben kérjünk orvosi segítséget. Nagyobb gyermekeknél szintén szükség van erre, ha a láz három napon túl is tart, valamint, ha egyéb tünetek – például nehezített légzés, szűnni nem akaró hányás, hasmenés vagy első esetben bekövetkezett lázgörcs – is jelentkeznek. 01 02
A lázcsillapítás formái gyermekkorban
A hűtőfürdő általában gyermekek esetében merül fel, mint fizikai lázcsillapító módszer, de napjainkban már jóval kevesebbszer javasolják. Nehezen csillapítható magas láz esetén, ha a gyermeknek nem kellemetlen, akár önmagában, akár főként a gyógyszeres lázcsillapítás kiegészítéseként hatásos lehet. A láz kezdeti, felszálló szakaszában, amikor a bőr még hűvös, a gyermek fázik, didereg, nem szabad használni. 01 03
Ajánlott, hogy legyen otthon legalább kétféle hatóanyagtartalmú lázcsillapítószer, amelyeket szükség esetén, akár az éjszaka közepén is elővehetünk. Ezek a készítmények – a gyermek korától függően – elérhetőek kúp, csepp, szirup és tabletta formájában is. Csecsemő- és gyermekkorban elsősorban a paracetamol és ibuprofen hatóanyag tartalmú lázcsillapítószerek alkalmazása javasolt. A lázcsillapítók használatával kapcsolatban azonban fogadjuk meg gyermekháziorvosunk javaslatait, a lázasbeteg gyermek kezelésében az ő véleménye az irányadó.
A pontos életkorra, vagy testsúlyra vonatkozó adagolási mennyiségek mindig megtalálhatóak az adott gyógyszer betegtájékoztatójában.
Érdemes kihangsúlyozni, hogy a szalicilát csoportba tartozó készítmények gyermekkorban egyáltalán nem adhatóak, az elsősorban gyulladásgátló és fájdalomcsillapító hatású, diklofenák tartalmú gyógyszerek pedig önmagukban, láz esetén szintén nem ajánlottak (egyik életkorban sem). A gyógyszertárakban elérhetőek klasszikus, pirazolon származékok (például amidazofen-származékok, metamizol) is, amelyek használata leginkább magas vagy mással nem csillapítható láz esetén javasolt.
Serdülőkorúak és felnőttek
Serdülőkorban a gyermekek testfelépítése nagyban eltérhet egymástól, ezért esetükben a különböző gyógyszerek adagolásánál elsősorban a testtömeget és nem kizárólag az életkort érdemes figyelembe venni. Természetesen ebben az esetben is érvényes az az alapszabály, hogy mindig az adott gyógyszer használati útmutatójában található adagolás, illetve a kezelőorvos javaslata az irányadó.
Idős korban
A tartósan, napokig fennálló láz próbára teszi egyes szerveinket, ezért különösen idős korban vagy krónikus betegségek esetén a láz csillapítása indokolt. Így pl. az idős korban gyakrabban előforduló szív-, érrendszeri és tüdőbetegeknél a magasabb testhőmérséklettel járó megnövekedett oxigénigényt a csökkent teljesítőképességű szív, érrendszer, légzőrendszer nem tudja biztosítani.
A fent említett hatóanyagok választásakor figyelembe kell venni az időskorban gyakran jelentkező csökkent szervműködéseket, mint pl. a veseműködés beszűkülése, esetleg a májműködés romlása, vagy pl. bizonyos véralvadásgátlók, cukorbetegség elleni szerek szedése. A betegtájékoztatók erre vonatkozóan mindig tartalmaznak előírást. 03
Általános megfontolások
A különböző hatóanyagtartalmú gyógyszereket rutin-szerűen nem ajánlott váltogatni: amennyiben megtaláljuk a megfelelőt, érdemes legközelebb is ugyanazt használni. Abban az esetben indokolt csak a váltás, ha a korábban bevett gyógyszer nem hatásos. Fontos betartani azonban azt, hogy egyidőben mindig csak egyféle lázcsillapítót használjunk; legalább négy óra teljen el az újabb, eltérő hatóanyagtartalmú gyógyszerek bevétele között. Ehhez tudni kell azt is, hogy a különböző gyártók által készített, eltérő néven kapható gyógyszerek ugyanazt a hatóanyagot tartalmazhatják. Éppen ezért minden esettben meg kell bizonyosodni az adott gyógyszer összetételéről, bizonytalanság esetén pedig segítséget kérni az orvosunktól vagy gyógyszerészünktől.
A lázcsillapítás célja nem a normális testhőmérséklet visszaállítása, hanem a megfelelő közérzet biztosítása. Ezért a lázcsillapítók akkor is hatékonynak számítanak, ha nem viszik le a testhőt a normál tartományba. Különösen magas láz esetén (például 39–40 °C foknál) nagyjából 1-2 °C fokos csökkenés (azaz 38–38,5 °C fok) várható. Általában azonban az ilyen mértékű csökkenéssel is elérhető az az alapvető cél, hogy a beteg jobban érezze magát és nyugodtan pihenni tudjon. 01
Kerüljük el a kiszáradást!
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a lázcsillapítással párhuzamosan gondoskodni kell az állapottal járó fokozott folyadékigény biztosításáról is. A nagyobb hőleadás miatti izzadás nem csupán folyadék-, de sóveszteséggel is jár, amelyet minden esetben folyamatosan pótolni kell, például gyümölcsteával, hígított gyümölcs- vagy zöldséglével, limonádéval vagy könnyű levessel. 01 02 03
A beteggel, laikus fogyasztóval történt egyeztetést követően az Egészségügyi Szakember hozza meg a megfelelő kezelésről a döntést!
Anyaglezárás dátuma: 2023.12.01
NPS-HU-00087
Forrás
Ezt a cikket szakemberek írták. Ha szeretné megnézni a betegek által írt történeteket, kérjük, KATTINTSON IDE.
