Mi a láz?
Számos, lázzal kapcsolatos tévhit kering a köztudatban, gyakori vitatéma például az is, hogy milyen esetben szükséges azt csillapítani. Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ kaphassunk, fontos azt is tisztázni, mit nevezünk pontosan láznak, és milyen hatást gyakorol a szervezetünkre.
A hűvösebb és csapadékosabb őszi hónapok felé közeledve egyre több ember fordul orvoshoz valamilyen lázat is kiváltó betegséggel. Az ilyenkor gyakran gondot jelentő légúti vírusfertőzések megjelenése sokaknál eredményezett a testhőmérséklet emelkedésével járó tünetegyüttest. Köztudott, hogy a láz a szervezet védekező reakciója, a beteg viszont joggal teheti fel a kérdést: miért jó az, hogy sok más panasz mellett még a láztól is szenvednie kell? Miért nő meg egyáltalán a testhőmérséklet, vagyis miért fontos a láz a szervezetünk számára? Cikkünkben erre adunk választ.
Miért lázasodunk be?
Először is fontos tisztázni, hogy önmagában a láz nem egy betegség, hanem egy tünet, pontosabban a szervezetünk egy általános reakciója fertőzésekre, terhelésre, vagy például valamilyen külső hatásra. A testhőmérsékletet a hipotalamusz szabályozza, a lázat is ennek hőközpontja váltja ki azáltal, hogy megváltoztatja a hőtermelés és hőleadás arányát. Mint írtuk, ezt a panaszt nem csak vírusos és bakteriális, vagy ritkább esetben gombás, esetleg parazitafertőzés válthatja ki. Hátterében állhatnak a szervezetben kialakult gyulladások, bizonyos szervek (például a pajzsmirigy) szabálytalan működése, daganatos betegségek, autoimmun betegségek is. Sokaknál bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként alakul ki láz, de a betegségek elleni védőoltások mellékhatásaként is szamon tartják ezt a tünetet. Sőt gyakran előfordul az is, hogy a túlzásba vitt sportolás, vagy a test más okból történő túlterhelése (például a túlságosan megerőltető és hosszú ideig tartó fizikai munka) miatt lázasodunk be. 01 02
A láz bizonyos ideig segítheti a szervezet öngyógyítási folyamatait: a kórokozók egy része ugyanis magasabb hőmérsékleten elpusztul, vagy legalábbis lelassulnak, míg a szervezetünk védelméről gondoskodó fehérvérsejtek ilyenkor gyorsabban szaporodnak, és hatékonyabban küzdhetik le a szervezetre veszélyes betolakodókat. Emiatt elmondható, hogy a láz egy bizonyos mértékig a gyógyulásunkat is elősegíti, így nem feltétlenül szükséges azonnal leküzdeni. Az elhúzódó, magas láz ugyanakkor rendkívüli módon megterheli a szervezetünket, bizonyos betegeknél akár súlyos szövődményekhez vezethet. A megfelelő lázcsillapítás ilyenkor elengedhetetlen. 01 02
Ne a tapintásra hagyatkozzunk
Testünk ideális hőmérséklete a 36,1 és 37,5 Celsius fok közötti tartományban mozog. Az imént felsorolt tényezőkön túl sok más is hatással lehet rá a nemünktől, életkorunktól kezdve az adott napszakon át a testsúlyunkig és fizikai állapotunkig. Általánosan elmondható, hogy hónaljban mérve a 38-39°C közötti értéket tekintjük mérsékelt láznak, a 39°C feletti testhőmérséklet már magas, 40,5°C felett pedig már kiemelkedően magas láznak számít. 01
A lázról a forró homlok is árulkodhat, illetve többnyire más tünetek is kísérik: ilyenkor a beteg gyenge, étvágytalan, aluszékony, nehezen tud koncentrálni, a lázas gyerek pedig nyűgös, sírós, vagy éppen túlságosan is csendes. Fontos, hogy ne csak a tapintásunkra hagyatkozzunk, hiszen a környezet hőmérséklete is hatással lehet rá, mennyire érezzük melegnek a beteg homlokát. Egy lázmérő azonban segíthet pontosan meghatározni a testhőmérsékletet, a hagyományos változatok mellett már egyre több háztartásban megtalálható digitális mérő is. 01 03
Láz esetén különösen fontos a fokozott folyadékbevitel, a beteg elhelyezését illetően a megfelelő, kellemes hőmérsékletű helyiség, kényelmes, laza ruházat, a túlzott „bebugyolálás” általi hőterhelés kerülése, a fokozott pihenés és az ágynyugalom. 01 02 04
A legújabb szakmai ajánlások sem emelik ki, hogy pontosan hány foktól kell csökkenteni a testhőmérsékletet. Az elfogadott álláspont, hogy alapbetegséggel nem terhelt gyermekek és felnőttek esetén amennyiben a beteg közérzete indokolja – vagyis szenved a tünetektől, és az alapvető dolgok elvégzése is komoly megerőltetést okoz számára – akkor ajánlott a lázcsillapítás. Mindig az egyéni, pillanatnyi szükségletek figyelembevételével kell dönteni a lázcsillapításról. A hat hónaposnál fiatalabb csecsemőkre eltérő szabályok vonatkoznak, illetve különösen az idős és krónikus betegek esetén fokozott figyelemmel kell eljárni. 01 02 03
Lázcsillapításra még mindig nagyon sokan alkalmaznak hűtőfürdőt vagy hideg vizes borogatást, ezzel ugyanakkor óvatosan, és az előírásoknak megfelelően kell bánni. Ilyen módon fontos eszköze vagy kiegészítője lehet a gyógyszeres lázcsillapításnak. 01 02 03
Amennyiben a lázcsillapító gyógyszerekkel sem sikerül csökkenteni a felnőtt beteg testhőmérsékletét, állapotromlás észlelhető vagy esetleg más intenzív tünet is társul a panaszokhoz (például erős fejfájás, nyakmerevség, hányás, bőrkiütések tarkómerevség, érzékelési zavarok, hasi fájdalom, légzési nehézségek, fényérzékenység, görcsök), mindenképpen javasolt konzultálni orvossal is. Gyermekek, csecsemők esetén más megfontolásokat is szem előtt kell tartani. 01 02 04
A beteggel, laikus fogyasztóval történt egyeztetést követően az Egészségügyi Szakember hozza meg a megfelelő kezelésről a döntést!
Anyaglezárás dátuma: 2023.12.01
NPS-HU-00079
Forrás
Ezt a cikket szakemberek írták. Ha szeretné megnézni a betegek által írt történeteket, kérjük, KATTINTSON IDE.
