2D-s vonalkód technológiájával a Teva is harcol a gyógyszerhamisítás ellen

A hamisított gyógyszerek kereskedelme a világ egyik legnagyobb feketepiacának számít, ahol évente több milliárd dollár kerül szervezett bűnözők kezébe.01

A hamis gyógyszerek piaca évente több ezer ember halálát okozza világszerte, valamint sokan bénulást vagy más súlyos egészségkárosodást szenvednek szennyezett vagy lejárt hamisított termékek szedése miatt.02

A hamisított gyógyszerek elleni küzdelem részeként a Teva forradalmian új 2D-s vonalkód technológiát vezetett be, ami a veszélyes hamis gyógyszerek világának vethet véget. A 100 millió dolláros kiadást meghaladó projekt keretében a Teva létrehozott egy új szerializációs technológiát, hogy  biztosítása a termékek hitelességét, megnyugtató megoldást találjon a kiskereskedőknek és fogyasztóknak, valamint hogy kivegye az illegális nyereséget a bűnözők kezéből.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a hamisított gyógyszerekből származó bevételek elérik a 200 milliárd dollárt, ami a világ a gyógyszerkereskedelmének körülbelül 10-15 százalékát teszi ki.03 Ezeket a feketepiacon és az interneten keresztül értékesítik, illetve egyes esetekben recept útján is hozzájuthatnak a betegek a hamis gyógyszerekhez.

Mivel a hamis gyógyszerek használata világszerte növekszik, a Teva a 2D-s vonalkód és a nyomonkövethető globális azonosítószám használatával igyekszik  gyógyszerei hamisítását megnehezíteni immár 326 csomagolósoron. A vonalkód technológia optimális alkalmazásán dolgozott Galit Meyran program menedzser is, aki 2015-től vezette a szerializációs projektet.

Meyran úgy véli, hogy a vonalkód erősíti a betegek bizalmát az általuk szedett termékben. „Egy apró vonalkódról beszélünk, ami mégis óriási hatással van a betegek egészségére és teljesíti márkaígéretünket. A fogyasztó meggyőződhet róla, hogy terméke valódi, és senki sem próbál hamisított gyógyszert eladni neki.”

A gyógyszeripar régóta hangsúlyozta a nyomonkövethetőség fontosságát a hamisítás elleni küzdelemben, de ez nem akadályozta meg a bűnözőket a hamisított gyógyszerek előállításában és sikeres értékesítésében. A hamisítók mindenféle gyógyszert lemásoltak már az AIDS-gyógyszertől kezdve a malária elleni tablettákig, a WHO becslése szerint04  az alacsony és közepes jövedelmű országokban 10-ből 1 gyógyszertermék vagy silány minőségű vagy hamisított.

Meyran, aki több száz emberrel dolgozott együtt a projekt megvalósításán 38 különbözó Teva létesítményben világszerte, hozzátette: „A Tevánál nem állunk meg a termék gyártásánál és forgalmazásánál. Minden intézkedést megteszünk annak érdekében, hogy a betegek és a gyógyszerészek meggyőződhessenek róla, hogy valódi Teva gyógyszert tartanak a kezükben.”

Az utóbbi években a Teva kormányzati szervekkel és vámhatóságokkal együttműködve próbálja megakadályozni a hamis gyógyszerek piacra kerülését. 2013-ban a Teva segítségével sikerült felderíteni egy kifinomult hamisítási műveletet, miután egy német páciens helyesírási hibát vett észre a csomagoláson, és értesítette a vállalatot. A Teva vásárolt a gyanús termékből, hogy laboratóriumában megvizsgálhassa, és kiderítette, hogy bár a gyógyszer valódi összetevőket tartalmazott, azt nem a Teva állította elő, ellentétben a terméken szereplő állítással.

A hamisított gyógyszerek növekvő veszélyének leküzdése és a jogszabályi változások betartása érdekében a Teva évi több milliárd tabletta és kapszula csomagolását változtatja meg az új vonalkód technológia szerint. A Teván belül ez az első alkalom, hogy egy projekt ilyen széleskörű együttműködést kívánt a különböző osztályoktól, illetve a globális és helyi munkacsoportoktól világszerte.

Meyran, aki korábban informatikai  biztonsági szakértő volt, és immár hat éve dolgozik a Tevánál, elmondta, hogy a projekt több tucat osztály többéves együttműködésének eredménye. „Ez a program valóban globális csapatmunkát kívánt, beleértve a grafikusokat, a beszerzést, az ellátási láncot, a csomagolást és számos globális vezetőt” - mondta.

„Ez a nagyszabású globális program vállalatunk működésének minden területére kihat. Nagyszerű  látni az eredményt, amikor az osztályok összejönnek, hogy megosszák egymással tudásukat. Mint egy filharmonikus zenekar, ahol a különböző zenészeknek összehangoltan és tökéletes pontossággal kell együtt játszaniuk ahhoz, hogy a darab tisztán és jól szólaljon meg” - tette hozzá. „Nagy kihívás volt, de büszke vagyok a csapatra, amely sikerre vitte a projektet.”

Régebben a hamisított gyógyszerek használata nem volt elterjedt az iparosodott országokban, mint például az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában, de manapság sok fogyasztó használja az internetet olcsó gyógyszerek vásárlására, ezért a hamis gyógyszerek előfordulása világszerte megugrott. A WHO becslése szerint Afrikában, valamint Ázsia és Latin-Amerika egyes részein a hamis gyógyszerek aránya elérheti a piac 20-30 százalékát.05 A  hamisított gyógyszerek eladása hátrányosan érinti a harmadik világban élő embereket, de ezek a termékek olykor az USA és az EU erősen szabályozott piacain is fel-felbukkannak.

A hamisított gyógyszerek által okozott óriási károk elleni küzdelem részeként az Egyesült Államok Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hivatala (FDA) 2014-ben ismertette koncepcióját egy olyan szabályozás a bevezetéséről, amely előírja minden lezárható csomagolású gyógyszertermék sorszámozását  2018 novemberéig. Ezt követte az Európai Unió szabályozása, mely 2019 februárjában vezette be a szerializációt, míg az Orosz Föderáció 2020 januárjáig tervezi hasonló szabályozás bevezetését.